Körmöcbánya- Kremnica
A város 1328-ban szerezte meg a szabad királyi és bányavároskiváltságait Károly Róbert uralkodása idején. Ezek közül a legfontosabb kiváltság az pénzverés joga volt. A Kremnicai pénzverdét cseh pénzverők alapították, akiket a király Kutná Horából hívott meg. A pénzverdében 1329-ben készültek el az első magyar garasok. A garasok mellett nagy érdeklődés övezte a híres körmöcbányai aranypénzeket is. Ezek az érmék különleges szépségük és minőségük miatt Európa legkedveltebb fizetőeszközei közé tartoztak a maguk idejében. A 16. században a pénzverés mellett nagy fejlődésnek indult az érmekészítés is. A városban a mai napig készülnek emlékérmek, és több ország fizetőeszköze is itt készül.
A körmöcbányai vár a 13. és a 15. század között fokozatosan épült, különböző rendeltetésű középkori épületek együttese. A várat erődítmény védi, amelyhez a városvédő falak kapcsolódnak.
A vár és egyúttal a város legrégibb épülete a 13. századból származó Szent András körtemplom. Az alagsorban csontkamra, a felső részben gótikus falfestményekkel díszített kápolna tekinthető meg. A várhoz tartozik még az Óratorony, a volt városháza romjai, három bástya és az északi toronykapu.
A várterület közepén áll Szent Katalinnak, a város védőszentjének a temploma, melynek belső tere neogótikus stílusban épült. A templomhoz a 15. században egy tornyot építettek. Ma reneszánsz formája van, melyet az 1560-ban bekövetkezett tűzvész után nyert el.
A templomtorony körfolyosóját a nyilvánosság részére hozzáférhetővé tették, s gyönyörű kilátást nyújt a városra és környékére. A templom büszkesége az értékes orgona, melynek csodálatos hangját a Körmöci Várorgona hagyományos nyári rendezvény látogatói is élvezhetik.
A vár négy termében a Körmöcbányai Múzeum pénzérme- és éremgyűjteményének 6 kiállítása tekinthető meg.